Testvértelepüléseink

A szlovákiai Szilas (Brestovec)

 

Kapcsolatunk 1993-tól áll fenn a településsel.

 

Minden, amit Szilasról tudni érdemes:

 

A település Szlovákiában, a nyitrai kerület Komáromi járásában található.

Lakosainak száma kb. 480 fő. Polgármester Tóth Péter.

 

Fekvése: a Kisalföldön 110-112 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Talaját erdőtlenített, berkes-, helyenként sós talaj képezi. Éghajlata meleg és száraz, a napsütés hosszantartó, a telek mérsékelten hidegek.

 

Története: Szilas határában 10. századi magyar, valamint 11. századi szláv temetkezési helyet találtak. Nevét először IV. László egyik oklevele említi. 1431-ben már a szilasi és laki Pázmány-család a falu birtokosa. A középkorban Vüstű néven említik. A községet a török időkben portyázó csapatok teljesen elpusztították, majd később Lakszakállas és Apácaszakállas lakói telepítik újra. 1786-ban. a községet elpusztította az árvíz. 1848-ban 5 szilasi lakos állt be honvédnek. 1848-ban kiterjedése 1873 hold volt. Földje termékeny fekete porhanyós agyag, s minden gabona jól megterem benne. Kaszálója, s legelője közt sok lápos, vizes térség található. A nemesi székek intézményét 1855-ben megszűntették, Szilas viszont 1875-ig szolgabírói székhely volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegyéhez tartozott. 1921-ben 293 lakosa volt, ebből 292 (99, 7%) magyar. 1938-1945 között Szilas ismét Magyarországhoz tartozott. A második világháborúban 10 helyi lakos vesztette életét. A jogfosztottság évei alatt (1945-48) 5 családot kényszermunkára hurcoltak Csehországba, akik 1948 után haza térhettek. A Csehszlovákia és Magyarország közt zajló lakosságcsere nem érintette a községet. 1948-ban szlovák neve Brestovec lett. Az 1965-ös árvíz súlyos károkat okozott Szilason is – számos ház leomlott és megrongálódott (főként az agyagból és vályogból épült régi házak). 1978-ban a kiszáradt egykori Cigánytó helyén községi parkot hoztak létre. Az 1990-es években a községben kiépült a gáz- és vízvezeték.

 

 

 

           

Községi Hivatal         1848-as emlékmű    Címeres falutábla       A millenniumi tölgy

 

Az erdélyi Deményháza

 

Kapcsolatunk 1998-tól áll fenn a településsel.

 

Minden, amit Deményházáról tudni érdemes:

 

A telpülés Romániában Maros megyében van. Lakosainak száma kb. 280 fő.

 

Fekvése: A falu Marosvásárhelytől 32 km-re északkeletre a Nagy-Nyárád felső folyásánál, annak jobb partján fekszik.

 

A mai Deményháza:

 

·         Az orvosi rendelőt átalakították, melyben a Caritas emberei várják betegeiket és fogorvos is rendel minden hétfőn, szerdán és pénteken.

·         Római katolikus templomát felújították és az egyházi élet is gyarapodott, mert létrehoztak a gyerekeknek egy olyan házat, melyben délutáni oktatás folyik (ún. Sárgaház).

·         Felújított a tekepálya is.

·         3 üzlettel rendelkezik.

·         6 keresztet állítottak fel a falu különböző határaiban (a falu két végén, a hodosi tetőnél a "Gosztátnál", Ugraoldala tetejénél, a templom előtt, a falu főterén, melyet Tamás József segédpüspök szentelt fel)

Immár hagyomány a településen a nemzetközi tábor megszervezése.

        

 

 

 

            

Deményháza látképe                 a deményházi templom           deményházi utcakép

 

 

 

A két testvértelepüléssel nagyon jó és immáron Szilassal majd 20 éves, Deményházával pedig majd 15 éves kapcsolat áll fenn. A kölcsönös szeretet és tisztelet jeleként a települések lakói minden évben ellátogatnak egymáshoz, és a falubeliek kis csoportja valamint a polgármester és a képviselők e látogatások alkalmával megvendégelik és körbekalauzolják a település vendégeit és bemutatják az aktuális évben történt fejlődést.

 

 

 

utolsó módosítás:2011-08-08 13:21:35
IMPRESSZUM,  SZERZŐI JOGOK
Zalagyömörő Község Önkormányzat hivatalos honlapja
Felelős kiadó:
Zalagyömörő Község Önkormányzat (8349 Zalagyömörő, Fő u. 2.)
Telefon/Fax: 87/557-007 
e-mail: onkormanyzatzalagyomoro@freemail.hu

ÜZEMELTETŐ
Zalagyömörő Község Önkormányzat